Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal. Ha egy eszköz tartamaz GPS-vevőt, és tudunk vele navigálni, akkor azt bátran nevezhetjük az egyszerűség kedvéért GPS-nek. Az alábbi szövegben – a követhetőség kedvéért – az alábbi felosztást alkalmaztuk:
PDA: kéziszámítógép, az esetek többségében Windows operációs rendszerrel, napjainkban nagyrészt beépített GPS-vevővel. Jellemzőjük, hogy a navigáción túl sok egyéb funkcióval (naptár, címlista, szövegszerkesztő, web-böngésző, levelezés, stb.) rendelkeznek, illetve egyéb szoftverek is könnyedén telepíthetők.
PNA: a PDA-k „lebutított”, leginkább a navigációra kihegyezett verziója, így beépített GPS vevőt minden esetben tartalmaznak. Itt a legelterjedtebb Windows CE operációs rendszert használó eszközöket fogjuk ebbe a kategóriába sorolni. Legfontosabb jellemzőjük, hogy a gyárilag telepített alkalmazások (navigáció, és esetleg pár extra: mp3-lejátszó, képnézegető, játékok, stb.) mellé egyéb szoftverek nem, vagy csak egy kis ügyeskedéssel telepíthetők.
GPS: azok a navigációra szolgáló eszközök, amelyek a felső két kategóriába nem sorolhatók.
Mindhárom kategória képviselői képesek pozíció-meghatározásra, annak térképen történő megjelenítésére, tehát elméletben akármelyiket választjuk, fogunk tudni navigálni autóban, túrázás közben, kerékpáron, hajón, vadvízi evezős túrán, sárkányrepülőn. Gyakorlatban viszont néhány dolgot érdemes tekintetbe venni a döntés előtt.
A PDA-k – tekintve hogy komplett számítógépekről beszélünk – a három kategória közül a legnagyobb tudással felruházható eszközök, legalábbis ami a navigáción kívüli szolgáltatásokat illeti. Napjainkban ha PDA-val navigálunk autóban, akkor gyakorlatilag az iGO az egyetlen olyan szoftver, amelyben érdemes gondolkodni. Ez a magyar fejlesztésű alkalmazás egy nagyon stabil, kiválóan használható szoftver, folyamatosan frissülő térképekkel. Autóban tehát teljesen jól használható navigációs eszköz a PDA. A túrákon történő használathoz viszont az iGO nem kifejezetten ajánlott, ugyanis ez a szoftver autós navigációra van kitalálva, és ezzel a szemlélettel is készült. Ha PDA-val szeretnénk kirándulni, akkor szükség lesz egy olyan szoftverre, amely a készüléket felruházza egy egyszerűbb vagy bonyolultabb kézi GPS navigációs tulajdonságaival, mint például pontos légvonal-navigáció, vagy tracklog-rögzítés, esetleg turistatérképek kezelése. A szoftver csak az érem egyik oldala, mert az sem hátrány, ha a PDA minden szempontból túléli a kirándulást. Ezen készülékek akku-üzemideje 2-7 óra, ami esetleg egy hosszabb – akár több napos – túrán bizony kevés lehet. A másik probléma, hogy a PDA-k nem terepállók, tehát esőben, hóban nem szeretnek dolgozni, ugyancsak nem kedvelik, ha leejtik őket a sárba, majd lemossák a kútnál. Természetesen a PDA-t védhetjük terep-tokkal, a töltéshez pedig vihetünk magunkkal különféle mobil töltőszerkezeteket, amelyek AA akkukról töltik a PDA-t, de ez azért nem a legkényelmesebb megoldás.
Napjaink PDA-készülékei és szoftverei már nem igényelnek olyan fokú gondoskodást, mint a néhány évvel ezelőtti verziók. A készülékek flash memóriájának köszönhetően az adatok nem vesznek el az akku lemerülésekor, a szoftverek és térképek nem feltétlenül igényelnek bonyolult regisztrációt és telepítést. Azért ezzel együtt nem árt tisztában lenni azzal, hogy a PDA mégiscsak egy számítógép, és a több lehetőség alkalmasint bonyolultabb kezelést is jelent. Ha tehát semmi rutinunk nincs a számítógép-kezelésben (pl. „a másoljunk egy file-t xy könyvtárba” utasítás sem érthető pontosan), vagy nem akarunk ezzel foglalkozni, akkor nem biztos, hogy a PDA a jó irány. A PDA akkor nagyon jó választás, ha a kéziszámítógép-funkciókat is szeretnénk használni, út közben levelezni, PC-vel szinkronizálni az adatainkat és/vagy autóban navigálnánk vele. Rövidebb kirándulásokra – mint másodlagos/harmadlagos felhasználás – szintén alkalmas, de ha a fő cél a túrázás, geocaching, akkor ne ragaszkodjunk feltétlenül a PDA-hoz!
A PNA akkor jó választás, ha kizárólag a navigáció, azon belül pedig az autós tájékozódás a feladat. Ezek a készülékek különféle térkép-készletekkel kerülnek forgalomba, ezeket célszerű a vásárlás előtt alaposan áttekinteni, mert a térképek utólagos beszerzése mindenképpen drágább lesz, sőt néhány típus esetében lehetetlen. A PNA napjaink egyik divatcikke, ennek megfelelően ebben a kategóriában legerősebb az árverseny. Csodák pedig nincsenek, ha egy termék látványosan olcsó, akkor annak oka van. Legtöbbször ez szerény minőségű (és sokszor nem is frissíthető!) térkép, ami komoly fejfájást okozhat. A PNA-k kialakításukat tekintve a PDA-k rokonai, ezért igazán biztonságosan csak békés körülmények között használhatók, az áztatás, sárba dobás itt sem javasolt, az akku-üzemidő is hasonlóan szerény, egyes típusoknál az egy órát is alig éri el. Ha túrázni szeretnénk a PNA-val, akkor vagy meg kell elégednünk a gyári (kizárólag autós) térképekkel, vagy az interneten fellelhető technikák után kutatva meg kell próbálnunk egyéb szoftvereket és térképeket telepíteni a készülékre. Ez a művelet típustól függően igen széles skálán mozog, az egyszerűtől a lehetetlenig. Ezt a fajta beavatkozást azonban számítástechnikában járatlanok számára nem ajánljuk, mert a sikertelenség okozta kudarc-élményen túl a készülékben és a gyári szoftverekben is könnyedén kárt okozhatnak, amelyek nem tartoznak a garanciális hibák közé!
A PNA tehát olcsó, de az autózáson kívül nem igazán javasolható egyéb felhasználásra.
A GPS kategóriát érdemes különválasztani.
Az autós készülékek ebben a kategóriában is kezdenek a PNA-k csoportjához közelíteni, bár többnyire nem Windows, hanem saját operációs rendszerrel. Ennek megfelelően a PC-kapcsolatot sem az ActiveSync, hanem saját szoftver biztosítja. A kifejezetten autózásra készült GPS-ek kialakításukat tekintve a PNA-k rokonai, tehát kemény terepi bevetésre szintén nem ajánlhatók.
A kézi GPS készülékek legfontosabb ismérve a terepálló kivitel, valamint a hosszú akku-üzemidő, ami ráadásul nem is beépített áramforrást jelent, hanem egyszerűen cserélhető AA vagy AAA elemeket/akkukat. A kézi GPS-ek között is akadnak útvonaltervezésre is képes készülékek, így szükség esetén autóban is használhatók. Persze ez kompromisszumot jelent a PNA-khoz vagy a PDA-khoz képest, hiszen kisebb méretű a kijelző, nincs érintőképernyő és hangnavigáció. A kézi kategória akkor ajánlott, ha a fő felhasználási terület a túra, geocaching, evezés, kerékpározás.
Vásárlás előtt tehát legfontosabb teendőnk azt kitalálni, hogy mire is vesszük a készüléket? Ha ez megvan, akkor azért célszerű egy szakboltban feltenni maradék kérdéseinket, amelyek ne korlátozódjanak a vásárlás pillanatnyi feltételeire! Mindenképpen kérdezzünk a rá a későbbiekben rendelkezésre álló tartozékokra, térképekre, a frissítések várható költségeire is! A nagyon olcsó "noname” készülékeknél pedig készüljünk fel az ezekkel kapcsolatos apróbetűs részek buktatóira!
Az információk összeállításában
Andorpapa volt segítségemre, köszönöm neki!
A PDA-k és PNA-k lelki világáról, a különféle szoftverek használatáról rengeteg hasznos információt olvashat a
SylverRat FAQ-ban.